Összefügg-e a hőszolgáltatás ára az időjárási viszonyokkal?
A fűtési szolgáltatások költségeinek számlázásával kapcsolatban tudni kell, hogy az adott évben milyenek voltak az időjárási viszonyok. Ez a tényező alapvető hatással van a fűtés díjára.
Mit jelent a fűtési idény (fűtési szezon)?
A fűtési idény általában az adott év szeptember 1-én kezdődik és a következő naptári év május 31-ig tart. A fűtési idény műszaki fogalom, nem függ össze az elszámolással. A fűtési idény ideje alatt a hőszolgáltató rendszernek készenléti állapotban kell lennie, hogy bármikor elkezdhető és üzemben tartható legyen a hőszolgáltatás.
Mikor kezdődik a hőszolgáltatás?
A hőszolgáltatást akkor indítja el a szolgáltató, ha a kinti nappali hőmérséklet fűtési idényben két egymást követő napon 13 °C alá csökken, és az időjárás-előrejelzések alapján nem várható a nappali átlaghőmérséklet emelkedése. A nappali átlaghőmérséklet értékét a 7.00 órakor, 14.00 órakor és 21.00 órakor árnyékban – és a környező épületek falaiból áradó meleg kizárásával – mért értékek negyede képezi, miközben a 21.00 órai érték kétszer kerül beszámításra. Ezeket a méréseket és az adatok kiértékelését, mint jogosult intézmény, a Hidrometeorológiai Intézet (Komárom területére vonatkozóan az ógyallai csillagvizsgáló) végzi.
Kielégítő-e a meglevő fűtési rendszer?
A fűtési rendszerek tervezésekor fontos kiindulási alap az ún. méretezési külső hőmérséklet, amelyet hosszútávú meteorológiai megfigyelések alapján az öt egymást követő leghidegebb nap átlaghőmérsékletéből számítanak ki. Szlovákia területén három méretezési hőmérsékletet határoztak meg: -12 °C, -15 °C és -18 °C. Komárom és környéke a -12 °C sávba tartozik. Az épület fűtési hőszükséglete a külső falburkolat hőtechnikai tulajdonságaitól (az adott építmény hőveszteségétől) és az adott időszak időjárási viszonyaitól függ. Egy adott épület éves fűtési hőszükségletét hozzávetőlegesen ki lehet számítani egy széles körben elterjedt módszerrel, az ún. napi hőmérsékleti módszerrel, vagy más néven gradiens módszerrel a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbsége alapján. Ez leegyszerűsítve az alábbi összefügggésből indul ki:
-3Qr = 3,6 . 24 . 10 . e . Qc .d. t is-t es)( ti-te)
Qréves fűtési hőfogyasztás (GJ/év)
ekorrekciós tényező az üzemeléssel járó hatások kifejezésére (lakások esetében általában 0,75)
Qcaz épület hővesztesége méretezési külső hőmérséklet esetén (kW)
dfűtési napok száma a fűtési szezonban (rendszerint 198-210)
t isátlagos benti hőmérséklet – rendszerint 21 °C (ti -1°C)- től (ti +3 °C)-ig terjedő eltéréssel
t esátlagos kinti hőmérséklet a fűtési napokon az adott térségben
tiaz épület méretezési belső hőmérséklete – rendszerint 21 °C (ti -1°C)-től (ti +3 °C)-ig terjedő eltéréssel
teméretezési külső hőmérséklet az adott térségben (Komáromban -12 °C)
Melyik év volt a legmelegebb, és melyik leghidegebb?
Az időjárási viszonyokat az adott évben az ún. hőfokhíd értéke jellemzi. A hőfokhíd kifejezi, milyen volt a különbség a fűtési idényben a napi belső és külső hőmérsékleti értékek között.
Év Hőfokhíd értéke
2007 3 339,9
2008 3 308,9
2009 3 232,5
2011 3 560,2
2012 3 464,5
2013 3 614,4
2015 3 437,2
2016 3 550,2
2017 3 816,4
2018 3 290,0
2019 3 368,0
2020 3 314,0
A táblázatból kiderül, hogy az utolsó 14 évben a 2010-es év volt a leghidegebb, a legmagasabb hőfokhíd-értékkel, míg a legmelegebb év, a legalacsonyabb hőfokhíd értékkel a 2014-es év volt.